Merre található?

A Dunántúl északi részén keresd,
Komárom és Gyõr városok között.
Egészen pontosan Komáromtól kb.8 km-re nyugatra, Győrtől pedig kb.38 km-re keletre!
Rátalálsz, ha a 10-es úton közelíted meg, de szintén útba esik,
ha az M1-es autópályán közlekedsz!


Ha viszont többet szeretnél látni útközben, akkor ajánlom a vasutat,



hisz akkor nem az utat kell figyelned, hanem koncentrálhatsz a tájra!
A Budapest-Hegyeshalom közötti vonalra kérd a jegyedet!

Ács nagyközség Komárom-Esztergom megye
legnagyobb lélekszámú községe.
Lakóinak száma közel 7400 fõ.
A megye északnyugati szélén fekszik,
hazánk harmadik nagy tájegységén a Kisalföld
északkeleti, löszös, homokos peremvidékén,
a Duna partjától alig 4 km-re, a Gyõr-tatai teraszvidéken.
Abszolút földrajzi helyzetét a keleti hosszúság 18 fok
és az északi szélesség 47,5 fok metszéspontja adja.
A nagyközség belterületének átlagos magassága 122,48 méter,
az Adriai-tenger szintjéhez viszonyítva.

Vízföldrajz: A Duna felé folyó Concó patak a környék vízgyûjtõje.
A már kevésbé jelentõs Székes-patakkal /kanális/ tördelik szét
az említett homokos, löszös, agyagos dombrészeket.
A Concó /ácsiasan Cuci/ patak Aka, Ácsteszér, Hánta k&oumlzségek
határában ered. Ászár, Tárkány, Nagyigmánd, Csém és Concóhátpuszta
érintésével éri el Ács nagyközséget.
Vízgyûjtõ területe: 290 négyzetkilométer.
K&oumlzepes vízhozama Ácsnál 0,777 m3/mp.
Természetesen ez az érték augusztus hónapban
visszaesik 0,045 m3/mp értékre.
A Concó nagyon régi patak, nevével már egy 1247-ben kelt oklevélben is találkozhatunk Concol alakban.
A név latin eredetû, jelentése: összegyûjt, egyesít.
Ez nagyon jellemzõ, mivel a Bakony hegység északi
és a Vértes hegység északnyugati lejtõin eredõ forrásokat
és a természetes felszíni vizeket (valamint a szennyvizeket)
a Duna vízgyûjtõ rendszerébe a Concó patak szállítja.

Felvetõdik a kérdés, már itt az elején,
hogy vajon mirõl híres Ács?
Mi adott rangot és hírnevet Komárom-Esztergom megye legnépesebb nagyközségének?

Legtöbben a cukorgyárat emlegetik. Azt a cukorgyárat, amelyet Magyarország elsõ édesipari létesítményeként 1871-ben építettek.

Vannak, akik az ácsi cigányzene országos térhódítását emlegetik.

Végül akadnak, akik Ácsot a szamarasok falujaként tartják számon.
Erre a gúnyolódásra egyszer egy helyi pógar a következõ frappáns feleletet adta!

"Hogy sok-e a szamár, azt nem tudom, de abban biztos vagyok,
hogy eggyel többen lesznek, ha közéjük állsz!"

De visszakanyarodva a cigányzenére, a népzenekutatók Ácsot a cigányzene
egyik régi fészkeként emlegetik.


Itt is olvasható pár sor...


Egy kedves csoporttársamnak köszönhetően most megismerkedhetünk
egy olyan ácsi nevezetességgel, mely szerintem sok ácsi lakos számára is
ismeretlen, ez pedig nem más, mint a zsidó temető.

Ide érdemes benézni:

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat