A magyar-szlovák államhatárral kettéosztott, de földrajzilag összefüggõ egységet alkotó magyar karsztvidék barlangjai a két ország közösen benyújtott pályázata alapján, 1995. december 6-án nyerték el a Világörökség címet. |
|
|
Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt a mérsékelt övi középhegységi karsztosodás egyik legjelllegzetesebb képviselõje, földtani, õslénytani, zoológiai, régészeti és történeti jelentõségével a természettudományok valóságos föld alatti múzeuma. A 220-240 millió éves mészkövekbõl felépülõ, 60 ezer hektár kiterjedésû karstvidéken jelenleg 712 barlangot ismerünk, közülük 262 nyílik hazánk területén. |
Az Aggteleki Nemzeti park központja, a magyar-szlovák hetár mellett fekszik. Itt található a világhírű Aggteleki-cseppkőbarlang (Baradla), amely átnyúlik Szlovákiába. A barlang 1995-től a Világörökség része, de már évszázadok óta a környék legfőbb látványossága.
Az UNESCO Világörökség
Bizottsága 1995. december 6-án tartott ülésén
az Aggteleki és Szlovák-karszt barlangvilágát
-a két ország közös pályázata alapján-
a Világörökség részévé nyilvánította.
Az ENSZ Nevelésügyi,
Tudományos és Kulturális szervezete 1972-ben fogadta
el a Világ Kulturális és Természeti Öröksége
védelmérõl szóló egyezményt,
amelynel: célja a Föld legkiemelkedõbb, az emberiség
egyetemes felelõsségvállalására és
gondozására méltó kulturális és
természeti értékeinek megõrzése. A Világörökség
címet csak olyan, világviszonylatban is egyedülállónak
minösíthetõ értékek nyerhetik el, melyeknek
csorbítatlan megõrzése az egész emberiség
érdeke és ez hosszú távon is biztosítható.
Hazánkat e rangos sorban ma már négy kulturális
érték képviseli: a Budai vár a Duna part panorámájával,
Hollókõ ófalu, Pannonhalma és Aggtelek. A karsztvidék
egyedi adottsága az egymástól függetlenül
kialakult vízvezetõ rendszerek nagy száma és
a függõleges aknabarlangok /zsombolyok/ rendkívüli
sûrûsége. A barlangtípusok változatosságát,
szakadékaknák, hasadékbarlangok, mésztufabarlangok
és különleges ásványkiválásokkal
díszített, meleg vizes eredetû üregrendszerek
egészítik ki.
E barlangok ugyanakkor állattani,
földtani, régészeti és tudománytörténeti
szempontból is kiemelkedõ jelentõségûek.
A Világörökséggé nyilvánított
Felszín alatti világ több, mint 500 barlanglakó
és barlangkedvelõ állatfaj számára nyújt
életteret, köztük több a Földön kizárólag
csak itt él. A barlangok járatai 200 millió éves
kõzeteket és õsmaradványokat tárnak
elénk. . A hatalmas felületeket díszítõ,
változatos alakít és színezetû cseppkõképzõdmények
között olyan különlegességek is vannak; mint
például a krasznahorkai barláng 32 méteres
Guinness Book listavezetö állócseppköve.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2001.07.10. Kattints a képekre,
|