Mindenes oldal

Ez az oldal mindennel fog foglalkozni. Az oldal folyamatos szerkesztés alatt áll!! Az oldalon bal oldal nagyon sok menüpont lesz ABC sorrendben próbáltam őket rakni.

Weboldal bejelentése

Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!

Ügyfélszolgálat

Aszód rövid története

A hatezer fős városka, a Pest megye északkeleti részén elterülő kis táj, a Galga mente középpontjában található.

A kiváló természet földrajzi környezetnek köszönhetően - dimbes-dombos, erdőben, vadban gazdag vidék, a Galga patak közelsége - Aszód területén már Krisztus előtt három és félezer évvel megjelent és közel négy évszázadon keresztül élt egy magas kultúrájú kőkori népesség. Ezt követően a Galga mentén, így Aszódon is kisebb-nagyobb megszakításokkal napjainkig élnek emberek. Több régészeti lelőhely bizonyítja a bronzkori, vaskori népek megtelepedését. A későbbiekben, a Római Birodalom határán túl, különböző germán népek - elsősorban kvádok -, és az iráni eredetű szarmaták harcoltak a terület főségéért, illetve legeltették nyájaikat, kereskedtek egymással és az akkori világ uraival, a rómaiakkal. A népvándorláskor viharos eseményeiről - a hunok, a gepidák és az avarok Kárpát-medencei uralmáról - az ezidáig föltárt régészeti lelőhelyek egyelőre keveset árulnak el.

A honfoglaló magyarok számára szintén csábító volt a Galga mente szépsége. ..."a Nógrádi részeken haladva a Galga vizéhez értek." - írta Anonymus, III. Béla király krónikaírója. Az Aszód melletti Kartal község és sok Galga menti földrajzi név tanúskodva őrzi a honfoglalás korának emlékét. Létezett Aszód határában egy premontrei monostor, melynek a Szent Kereszt nevet adományozták. A templom köré kisebb rendház és település szerveződött, mely a XIII. századtól a törökkor végéig (XVII. század vége) létezett. Aszód területét feltehetően már Államalapító Szent István király korában lakták a honfoglalók.

Aszód - aszó - neve, a régi magyar nyelvemlék szerint száraz völgyet, időszaki vízfolyást jelent. Ez mind a mai napig így van, hiszen a Breda patakban csak esőzésekkor, hóolvadáskor folyik víz. Az e területen benépesedő területet már a középkorban "Aszó"-nak nevezték. A birtokló család is innen kapta a nevét. Egy 1401-ben keltezett iratban említik először a birtokos, Azai Tamás nevét.

A török kor dúlásainak hatására elnéptelenedő Aszódra és kör-nyékére a XVIII. században Bádenből és Württembergből német iparosok, a házassága révén aszódi birtokossá váló Podmaniczky Jánost a Felvidékről (mai Szlovákia) követő evangélikus földművesek, valamint Cseh- és Morvaországból jiddisül beszélő zsidók telepedtek le. A Podmaniczkyak másfélszáz éves virágzó gazdálkodása alatt 1761-ben Aszód mezővárosi kiváltságokat, a család 1782-ben bárói címet érdemelt ki az uralkodótól. A toleráns földesurak bárói koronája alatt a katolikusok, az evangélikusok és a zsidók egyaránt békében élték mindennapjaikat, saját templomukban imádkoztak istenükhöz. A Podmaniczkyak hanyatlásával párhuzamosan a XIX. században Aszód csillaga is leáldozott. A múlt század utolsó harmadában több mezővároshoz hasonlóan, Aszódot is megfosztották városi rangjától. A pezsgő kereskedő-iparos településen erősen megnőtt a baloldali befolyás. Az Aszódon működő Lloyd repülőgép-gyárban - a Monarchia 3. legnagyobb repülőgyára - dolgozó munkások szervezkedtek s hozták létre a helyi tanácsokat. A gyárat és a tanácsokat is rövidesen fölszámolták.

A magyarság még ki sem heverte az I. világégést, s az azt követő Trianoni országrablást, máris kitört a II. világháború. A keresztény lakosság több, mint 100 fős háborús embervesztesége mellett megsemmisítették az aszódi zsidóságot, közülük 200-nak kioltva életét a haláltáborokban.

A negyven éves kommunista diktatúra alatt az állam fokozatosan és tudatosan szorította vissza a régió természetes központját, Aszódot. A rendszerváltást követően a demokratikus kormány ezt fölismerte és 1990-ben visszaadta Aszód számára a városi rangot.

A város nevezetességei
	Múzeum (épület és kiállítás) Az emeletes épület két szakaszban létesült. Podmaniczky II. Já-nos támogatásával 1769-1771 között építették föl iskola céljára a földszintes, vegyesfalazatú (homokkő, tégla), zsúpfedeles épületet. Ezekre a XVIII. századi vastag falakra húzták 1872-ben az emeletet. A téglalap alaprajzú épület ekkor kapta klasszicista jellegét. A bejárata szegmentíves, rojtos szemöldökpárkánnyal díszített. Ezen épület ad otthont a Petőfi Múzeum Galga mente című állandó kiállításának. tovább
Podmaniczky-kastély - Széchenyi-kastély - Unikornisos kapu A kastély egyik bejáratánál áll a két díszes oszlopon ágaskodó egy-egy egyszarvú, a Podmaniczkyak címerállata (1990-től Aszód város címerét is az egyszarvú díszíti). Az U-alakú barokk-copf stílusú kastély középrésze - megáldására 1721-ben került sor - egyszintes, a két emeletes oldalszárny 1772-ben készült el. A nyugati szárny dísztermének freskói Kracker János és Zách József 1776-os alkotása. Az ún. Széchenyi - vagy Zöld-kastély a XVIII. század végén épült a gyarapodó Podmaniczky-család igényei szerint. Az "ősi fészek", az U-alakú kastélyrész északi sarkával kapcsolták össze a téglalap alapú, egyemeletes, középrizalitos, későbarokk épületet. A kastélyt 1920-ban vásárolta meg gróf Széchenyi Gyula.
	Evangélikus templom Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma A templom és gimnázium egymás mellett a település fölé emelkedő dombtetőn áll. A templomot Podmaniczky I. János Antonius mesterrel építtette. A homlokzati tornyos, keletelt barokk templom fölszentelésére 1727-ben került sor. A templom érdekessége a faragott faszobrokkal díszített oltár, valamint a márvány keresztelőmedence. A gimnázium építését 1997-ben fejezték be. Ekkor szentelték föl és adták át a tanuló ifjúságnak.
Római katolikus templom Aszód nyugati részében, az egykori Tabán téren áll az egyhajós, homlokzati tornyos, 1750-ben Szentháromság néven fölszentelt barokk templom.
	Az Élet Háza: Zsidó temető - Schossberger-mauzóleum - Mártírok Emlékműve A település mértani középpontjában terül el a zsidó temető. A javarészt XVIII-XIX. századi sírkövek fölé magasodik a Baumhorn Lipót által, 1913-ban tervezett mauzóleum, melyet báró Schossberger Rezsőné megbízásából építettek. A Mártírok Emlékművén márványba vésve áll örök mementóként a holocaust áldozatainak névsora. A fölújított műemlék átadására 1996-ban került sor.
Aszódi Fiúnevelő Intézet Közép - Európa első javító intézetét 1884-ben Pauler Tivadar igazságügyi miniszter alapította.. Az intézmény több mint 100 éves munkássága a fiatalkorú bűnelkövető fiúk nevelésére, oktatására, képzésére irányul, ennek érdekében önálló általános iskolát, szakiskolát, speciális szakiskolát, mezőgazdasági részleget - tangazdaságot, tanműhelyt működtet. 1996. május 1-től ez az ország egyetlen javítóintézete, ahol a fiatalkorúak bírósága által jogerős, határozott időtartamú (1-3 év) javítóintézeti nevelés intézkedés alatt álló 14-19 éves fiúk komplex és differenciált fejlesztése folyik. Az intézet épületének megtekintése előzetes egyeztetés alapján lehetséges.
	Petőfi Sándor Gimnázium Gépészeti Szakközépiskola és Kollégium Petőfi-szobor Az 1931-ben épített, kétemeletes épület jelenleg a megyei önkormányzat francia kéttannyelvű gimnáziumának, általános tagozatnak és szakközépiskolának ad otthont. Udvarán áll az 1939-ben leleplezett egész alakos Petőfi-szobor, Morzsa-Morhardt Gyula alkotása..
Elektromos Gyűjtemény A gyűjtemény a Fő tér és a Fő utca sarkából nyíló Malom közben található. Gyűjteménye felöleli az elektromosság fogalomkörébe tartozó tárgyak színejavát.
	Művelődés Háza A Városi Zeneiskolát és Könyvtárat magában foglaló intézményeket az egykori Járási Főszolgabíró Hivatal épületében rendezték be. Az épület dísze a timpanonban elhelyezett Pest-Pilis-Solt és Kiskun vármegye címerét ábrázoló festett homokkő relief.
Fő tér A Fő tér megközelítő közepén áll a Háborús Emlékmű, melyet a kommunizmusban lebontott I. világháborús Emlékmű (Morzsa-Morhardt Gyula alkotása) helyén 1989-ben állított fel a város. Mellette működik az egyemeletes Polgármesteri Hivatal. A tér sarkán áll az egykori Korona étterem, ma Helyőrségi Klub klasszicista épülete. A tér túloldalán 1998-ban emelte a város az egykori Petrovics-mészárszék emlékére a stilizált épülethomlokzatot.