Aszód rövid története

A hatezer fős városka, a Pest megye északkeleti részén elterülő kis táj, a Galga mente középpontjában található.

A kiváló természet földrajzi környezetnek köszönhetően - dimbes-dombos, erdőben, vadban gazdag vidék, a Galga patak közelsége - Aszód területén már Krisztus előtt három és félezer évvel megjelent és közel négy évszázadon keresztül élt egy magas kultúrájú kőkori népesség. Ezt követően a Galga mentén, így Aszódon is kisebb-nagyobb megszakításokkal napjainkig élnek emberek. Több régészeti lelőhely bizonyítja a bronzkori, vaskori népek megtelepedését. A későbbiekben, a Római Birodalom határán túl, különböző germán népek - elsősorban kvádok -, és az iráni eredetű szarmaták harcoltak a terület főségéért, illetve legeltették nyájaikat, kereskedtek egymással és az akkori világ uraival, a rómaiakkal. A népvándorláskor viharos eseményeiről - a hunok, a gepidák és az avarok Kárpát-medencei uralmáról - az ezidáig föltárt régészeti lelőhelyek egyelőre keveset árulnak el.

A honfoglaló magyarok számára szintén csábító volt a Galga mente szépsége. ..."a Nógrádi részeken haladva a Galga vizéhez értek." - írta Anonymus, III. Béla király krónikaírója. Az Aszód melletti Kartal község és sok Galga menti földrajzi név tanúskodva őrzi a honfoglalás korának emlékét. Létezett Aszód határában egy premontrei monostor, melynek a Szent Kereszt nevet adományozták. A templom köré kisebb rendház és település szerveződött, mely a XIII. századtól a törökkor végéig (XVII. század vége) létezett. Aszód területét feltehetően már Államalapító Szent István király korában lakták a honfoglalók.

Aszód - aszó - neve, a régi magyar nyelvemlék szerint száraz völgyet, időszaki vízfolyást jelent. Ez mind a mai napig így van, hiszen a Breda patakban csak esőzésekkor, hóolvadáskor folyik víz. Az e területen benépesedő területet már a középkorban "Aszó"-nak nevezték. A birtokló család is innen kapta a nevét. Egy 1401-ben keltezett iratban említik először a birtokos, Azai Tamás nevét.

A török kor dúlásainak hatására elnéptelenedő Aszódra és kör-nyékére a XVIII. században Bádenből és Württembergből német iparosok, a házassága révén aszódi birtokossá váló Podmaniczky Jánost a Felvidékről (mai Szlovákia) követő evangélikus földművesek, valamint Cseh- és Morvaországból jiddisül beszélő zsidók telepedtek le. A Podmaniczkyak másfélszáz éves virágzó gazdálkodása alatt 1761-ben Aszód mezővárosi kiváltságokat, a család 1782-ben bárói címet érdemelt ki az uralkodótól. A toleráns földesurak bárói koronája alatt a katolikusok, az evangélikusok és a zsidók egyaránt békében élték mindennapjaikat, saját templomukban imádkoztak istenükhöz. A Podmaniczkyak hanyatlásával párhuzamosan a XIX. században Aszód csillaga is leáldozott. A múlt század utolsó harmadában több mezővároshoz hasonlóan, Aszódot is megfosztották városi rangjától. A pezsgő kereskedő-iparos településen erősen megnőtt a baloldali befolyás. Az Aszódon működő Lloyd repülőgép-gyárban - a Monarchia 3. legnagyobb repülőgyára - dolgozó munkások szervezkedtek s hozták létre a helyi tanácsokat. A gyárat és a tanácsokat is rövidesen fölszámolták.

A magyarság még ki sem heverte az I. világégést, s az azt követő Trianoni országrablást, máris kitört a II. világháború. A keresztény lakosság több, mint 100 fős háborús embervesztesége mellett megsemmisítették az aszódi zsidóságot, közülük 200-nak kioltva életét a haláltáborokban.

A negyven éves kommunista diktatúra alatt az állam fokozatosan és tudatosan szorította vissza a régió természetes központját, Aszódot. A rendszerváltást követően a demokratikus kormány ezt fölismerte és 1990-ben visszaadta Aszód számára a városi rangot.

A város nevezetességei
	Múzeum (épület és kiállítás) Az emeletes épület két szakaszban létesült. Podmaniczky II. Já-nos támogatásával 1769-1771 között építették föl iskola céljára a földszintes, vegyesfalazatú (homokkő, tégla), zsúpfedeles épületet. Ezekre a XVIII. századi vastag falakra húzták 1872-ben az emeletet. A téglalap alaprajzú épület ekkor kapta klasszicista jellegét. A bejárata szegmentíves, rojtos szemöldökpárkánnyal díszített. Ezen épület ad otthont a Petőfi Múzeum Galga mente című állandó kiállításának.  tovább
Podmaniczky-kastély - Széchenyi-kastély - Unikornisos kapu A kastély egyik bejáratánál áll a két díszes oszlopon ágaskodó egy-egy egyszarvú, a Podmaniczkyak címerállata (1990-től Aszód város címerét is az egyszarvú díszíti). Az U-alakú barokk-copf stílusú kastély középrésze - megáldására 1721-ben került sor - egyszintes, a két emeletes oldalszárny 1772-ben készült el. A nyugati szárny dísztermének freskói Kracker János és Zách József 1776-os alkotása. Az ún. Széchenyi - vagy Zöld-kastély a XVIII. század végén épült a gyarapodó Podmaniczky-család igényei szerint. Az "ősi fészek", az U-alakú kastélyrész északi sarkával kapcsolták össze a téglalap alapú, egyemeletes, középrizalitos, későbarokk épületet. A kastélyt 1920-ban vásárolta meg gróf Széchenyi Gyula.
	Evangélikus templom Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma A templom és gimnázium egymás mellett a település fölé emelkedő dombtetőn áll. A templomot Podmaniczky I. János Antonius mesterrel építtette. A homlokzati tornyos, keletelt barokk templom fölszentelésére 1727-ben került sor. A templom érdekessége a faragott faszobrokkal díszített oltár, valamint a márvány keresztelőmedence. A gimnázium építését 1997-ben fejezték be. Ekkor szentelték föl és adták át a tanuló ifjúságnak.
Római katolikus templom Aszód nyugati részében, az egykori Tabán téren áll az egyhajós, homlokzati tornyos, 1750-ben Szentháromság néven fölszentelt barokk templom.
	Az Élet Háza: Zsidó temető - Schossberger-mauzóleum - Mártírok Emlékműve A település mértani középpontjában terül el a zsidó temető. A javarészt XVIII-XIX. századi sírkövek fölé magasodik a Baumhorn Lipót által, 1913-ban tervezett mauzóleum, melyet báró Schossberger Rezsőné megbízásából építettek. A Mártírok Emlékművén márványba vésve áll örök mementóként a holocaust áldozatainak névsora. A fölújított műemlék átadására 1996-ban került sor.
Aszódi Fiúnevelő Intézet Közép - Európa első javító intézetét 1884-ben Pauler Tivadar igazságügyi miniszter alapította.. Az intézmény több mint 100 éves munkássága a fiatalkorú bűnelkövető fiúk nevelésére, oktatására, képzésére irányul, ennek érdekében önálló általános iskolát, szakiskolát, speciális szakiskolát, mezőgazdasági részleget - tangazdaságot, tanműhelyt működtet. 1996. május 1-től ez az ország egyetlen javítóintézete, ahol a fiatalkorúak bírósága által jogerős, határozott időtartamú (1-3 év) javítóintézeti nevelés intézkedés alatt álló 14-19 éves fiúk komplex és differenciált fejlesztése folyik. Az intézet épületének megtekintése előzetes egyeztetés alapján lehetséges.
	Petőfi Sándor Gimnázium Gépészeti Szakközépiskola és Kollégium Petőfi-szobor Az 1931-ben épített, kétemeletes épület jelenleg a megyei önkormányzat francia kéttannyelvű gimnáziumának, általános tagozatnak és szakközépiskolának ad otthont. Udvarán áll az 1939-ben leleplezett egész alakos Petőfi-szobor, Morzsa-Morhardt Gyula alkotása..
Elektromos Gyűjtemény A gyűjtemény a Fő tér és a Fő utca sarkából nyíló Malom közben található. Gyűjteménye felöleli az elektromosság fogalomkörébe tartozó tárgyak színejavát.
	Művelődés Háza A Városi Zeneiskolát és Könyvtárat magában foglaló intézményeket az egykori Járási Főszolgabíró Hivatal épületében rendezték be. Az épület dísze a timpanonban elhelyezett Pest-Pilis-Solt és Kiskun vármegye címerét ábrázoló festett homokkő relief.
Fő tér A Fő tér megközelítő közepén áll a Háborús Emlékmű, melyet a kommunizmusban lebontott I. világháborús Emlékmű (Morzsa-Morhardt Gyula alkotása) helyén 1989-ben állított fel a város. Mellette működik az egyemeletes Polgármesteri Hivatal. A tér sarkán áll az egykori Korona étterem, ma Helyőrségi Klub klasszicista épülete. A tér túloldalán 1998-ban emelte a város az egykori Petrovics-mészárszék emlékére a stilizált épülethomlokzatot.

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat