városunK képei
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Látkép |
Egészségügyi Központ |
Árkád üzletsor |
Erzsébet tér |
|
|
|
|
|
Hosök kertje
Kossuth Lajos mellszobra |
Oroszlános ház
Pesti út |
Politzer park
Dr. Politzer Ádám
mellszobra |
Rudnyánszky kastély |
|
|
|
|
|
Fürdo |
Szapáry kastély |
Szapáry sírkápolna |
Szapáry sírkápolna
belso felvétel |
|
|
|
|
|
Szapáry sírkápolna
belso felvétel
|
Szent István szobor
Erzsébet tér
|
Sztregovai
Madách Erzsébet
síremlék |
Tessedik Sámuel
szüloháza |
|
|
|
|
városunK története
| Albertirsa rövid története
1277: IV. László oklevele jelöli az Alberti birtok nevet
1368: A budai káptalan oklevele Irsát, mint lakott települést említi
1597:
A tatárjárás és a török
megszállás után mindkét
település elnéptelenedik
1711 szept. 29:
Váracskay András telepeseket hozat az alberti-irsai
pusztál benépesítésére. 24
szekérrel megérkeznek Albertibe a szlovák
telepesek
1714: Királyi adománylevél birtokában Szeleczky Mártoné lesz Alberti
1719: Irsay András "Pest vármegyében Irsa egyharmadát bírja"
1731: Földesúri fenntartású iskolában kötelező népoktatás indul
1784: Szeleczky
Márton utódai vásártartási jogot
szereznek Albertinek, ami egyben mezővárosi rangot is
eredményez
1847 szept.1.: Az első vonat megérkezik az alberti-irsai indóházba
1848: Kossuth
ceglédi toborzóbeszédének
hatására Alberti-Irsáról százak
csatlakoznak a szabadságharchoz
1924: Megalakul az irsai Polgári Iskola
1950. szept. 6.: A két települést belügyminisztériumi rendelettel egyesítik, neve: Albertirsa
1996: A
millecentenáriumi évfordulón felavatják az
új zászlót és a községi
címert
2003. júl. 1.: A 11547 lakosú Albertirsa megkapja a VÁROS címet |
|
Albertirsa története
A kertes családi házak sűrűjéből ma öt
templom tornya magasodik a város fölé, melyek
közül négy a város délkeleti
részén egymás szomszédságában
fekszik, míg az ötödik az előbbiektől
északnyugatra jó távolból idézi a
történelmi múltat, mintegy szemléletesen is
bizonyítva, hogy a ma Albertirsája a nagy
történelmi hagyományokkal rendelkező két,
szorosan egymás mellé települt régi
község: Alberti és Irsa 1950-ben történt
közigazgatási egyesítéséből alakult. A
történelem a községek emlékekben gazdag
múltját két nagy fejezetre osztotta.
Az első fejezet kezdetét az oklevelekben is nyomon
követhetően az 1200-as évekig vezethetjük vissza.
Ezekből az időkből származnak a községek
néveredetéről szóló első forrásaink.
Az oklevelek tanúsága szerint Albertit korábban
Istvánfalvának, Istvánházának
nevezték. Az Alberti helységnév értelme
Alberté ( Albert tulajdona). Ezt erősíti meg IV.
László király 1277-ben kiadott oklevele is,
melyben a szigeti apácáknak adományozott birtok
határait jelző helyek között említi az
"Alberté" birtok nevét is. Az Irsa
helységnév szláv eredetű, és az
ős-szláv: jelsa, olsa -magyarul égerfa jelentésű
szóból származik s minden bizonnyal
égerfával benőtt helyre utal. Az Irsa etimológiai
és földrajzi eredetét bizonyítja az a
tény is, hogy az ország különböző
területein elszórtan ma is megtalálhatók a
vele azonos helységnevek: Jolsva, Jósva Olcsva, Isaszeg.
A történelemben az Irsa név legrégibb
említését IV. Béla király 1258.
évi oklevelében találjuk, melyben a mai
Szilágysomlyó környékén végzett
határjárásban az Irsa-cserjék és az
Irsa-bérc nevekkel találkozunk.
Pest megyében a budai káptalan 1368. október
2-án kelt oklevele arról szól, hogy
László kanonok az óbudai klarisszáknak
adományozott Cegléd birtok határait
megjáratta. A határjárásban Irsa neve is
szerepelt. Okkal feltételezhető, hogy Albertihez
hasonlóan Irsa is a községet
évszázadokon át birtokló ősi nemesi
családtól - az Irsayaktól- kapta
helységnevét. Ennek ellenkezőjét bizonyítja
Pálóczi Mátyás
országbíró 1430-ban kelt
ítéletlevele, melyben az Irsán birtokkal
rendelkező Nagyrévi Pál fiát, Jánost
megkülönböztetésként a birtoka után
Irsaynak nevezi. Az Irsayak 1444-ig visszavezetett
családfáján is ettől az idoponttól
kezdődően követhetjük nyomon ezen a családi
néven a községet évszázadokon
át birtokló nemesi család
történetét.
Sem Alberti, sem Irsa nem rendelkezik városalapító
oklevéllel, ezért az 1200-1300-as években kelt
oklevelek adatait a lakott településekre utaló első
hiteles forrásként kell elfogadni, s ezek alapján
Albertirsa településtörténetét a fenti
időpontoktól kezdődően lehet számítani. A
falutörténet második fejezete a 150 éves
török hódoltság után történt
újjátelepítéssel kezdődött, és
ma ezektől az évektől indulva foglalkozhatunk Albertirsa
falutörténetének különböző
témaköreivel. Mind az irsai római katolikus
egyházközség, mind az alberti evangélikus
gyülekezet történeti leírásaiban
találkozunk azzal a Váracskay Andrással, aki az
újjátelepítés kezdetén
elsőként hívott felvidéki telepeseket a
gazdátlanul hagyott, parlagon heverő alberti-irsai
puszták benépesítésére.
Váracskay mellett a korábbi birtokokat visszaszerző
Irsayak és több más, a Felvidékről
származó kisebb nemes is itt szerzett birtokot, és
a magukkal hozott magyar-szlovák jobbágyokkal együtt
népesítették ujjá az elhagyott
Alberti-Irsát.
Az
alberti evangélikus egyházban őrzött szlovák
nyelvű leírás szerint Váracskaytól
származik az 1711-ben kelt meghívó levél
is, melynek kézhezvétele után az új
lakóhelyet keresők két megbízható
férfit küldtek Albertibe, hogy vegyék szemügyre
a Váracskay által felkínált alberti
pusztát. Számunkra ma már történelmi
tény, hogy a küldöttek Albertit megfelelő
lakóhelynek találták, és az egyházi
feljegyzések szerint 1711. szeptember 29-én 24
szekérrel ide meg is érkeztek. Joggal
kérdezhetjük, mi ragadhatta meg az új hont keresőket
a műveletlen, magára hagyott, pusztává vált
alberti-irsai határ láttán? Feltehetően kedvezően
befolyásolta választásukat a táj
előnyös természeti adottsága. A lankás
déli fekvésű dombvidék jó minőségű
termőtalaja, a Gerje-patak mentén dús füvet,
kaszálót ígérő rét és a
szőlőtermesztésre alkalmas napos, homokos határ.
A
kedvező természetföldrajzi adottság alapozta meg
és szabta ki a község későbbi
fejlődésének a további irányvonalát
is. Helyzetéből adódóan Albertirsa
bekapcsolódhatott a közlekedési főutak
országos hálózatába. Az 1847. szeptember
1-én megnyitott Pest-Szolnok-i vasúttal a
község közelebb került a fővároshoz,
míg a környező falvakkal összekötő közutak
révén Albertirsa a környék kisipari és
kiskereskedelmi központjává vált. 1950.
őszén leszerelték a Pesti ú. és a
Vasút ú. találkozásánál
régóta olvasható Alberti-Irsa határjelző
névtáblákat, majd a község víz-
és csatornamű építése során
kiemelték helyükről a régi
községhatárokat jelölő hatalmas terméskő
oszlopokat, ezzel is jelezve a két régi
község egybeolvadását. Ezt megelőzően
már 1936-ban is kezdeményezték az akkori
államigazgatási vezetők a két község
közigazgatási egyesítését.
Idézet dr. Gálffy miniszteri tanácsos 1936-ban
keltezet javaslatából: "Földrajzi szempontból
az egyesítésnek akadálya nincsen, mert az
egyesítendő községek határa egymással
összefügg és egymástól természeti
akadályok nem választják el."A
település egységét megerősíti az a
körülmény is, hogy a községnek
részben közös intézményei vannak:
vasútállomás, posta, állatorvos."
Az
egyesítés nemzeti szempontból is
kívánatos, mert Irsának erősebben magyar
lakosságával szemben Alberti nagyobb része
tót származású" 1950. szeptember
6-án kelt az a BM rendelet, melynek végrehajtása
nyomán közigazgatásilag egyesítették a
régi Albertit és Irsát s azóta az
egyesített nagyközség az ALBERTIRSA nevet viseli.
1.
Lakóövezetek Albertirsa belterülete a
községközpont területére és
további három lakóterületi egységre,
valamint üdülőterületre oszlik, az alábbiak
szerint: A 1.sz. lakóterületi egység: a
4.számú főközlekedési út a nyugati
belterületi határ vasútvonal, a Vasút utca
és folytatása, valamint a Gerje csatorna által
közrefogott terület. A 2. sz. lakóterületi
egység: a községközpont a Vasút utca
és folytatása K-i határa, a Gerje csatorna, a
keleti belterületi határ vasútvonal által
határolt terület. A 3. sz. lakóterületi
egység: a vasúttól délre lévő
belterület. Az üdülőterület: a Gerje és a 4.
számú főközlekedési út
közötti belterület. A három
lakókörzetet úgy kell kialakítani, hogy az
egyes lakókörzetekben az alapellátás
(élelmiszer, kereskedelem, orvosi rendelő
gyógyszertár, iskola stb.) a lakókörzet
területében lehessen.
|
városunK testvérvárosai, Nemzetközi kapcsolatai
| Gaggiano
A város Olaszországban található, 1992 óta tart a kapcsolat.
A városról
Régió: Lombardia
Tartomány: Milánó (MI)
Lélekszám: 8111
(1861-hez képest a lélekszám 3184-ról 2001-ig 8111-re nőtt)
Gaggianohoz tartozó települések: Fagnano, Bonirola, San Vito, Vigano Certosino,
Gaggiano 14 km-re fekszik Milánótól.
A Nyugat-dél-nyugat irányba vezető út
hosszú éveken keresztűl egy nagyon fontos postaforgamat
lebonyolító útszakasz volt. A várost
keresztűlszeli a Naviglio Grande-nak nevezett folyó, ami a
Ticino folyóból ered.
 
A
Naviglio érdekessége, hogy részt vett a
Milánói dóm
építésében, mivel a folyón
keresztül juttaták el Milánóig a dóm
építéséhez szükséges anyagokat.
Gaggiano a különböző majorságok
egyesüléséből született és majd ezt
követően a XII.sz.-ban vált a legfontosabb kereskedelmi
és mezőgazdasági központtá.
A város történelmének apró, de jelentőségteljes mozzanatai
Gaggianoról
már az 1146-os évekből származó iratokban
tesznek említést. Ezek a feljegyzések a
milánói Boccardi családról szólnak,
akik birtokolták ezeket a földterületek, ahol a mai
Gaggiano is található. Érdekesség, hogy
1159-ben Barbarossa Frigyes mialatt Milánóval
készülődött csatát vívni
seregének nagy részét Gaggiano
területén állomásoztatta és Ő maga is
megfordult itt. A középkorban hirtelen fejlődésnek
indult a mezőgazdaság, köszönhetően a Naviglio
folyónak, ebben az időben az itt élő szerzetesek
dolgoztak a különböző majorságokban. Ezek
között a szerzetesek között élt egy
Certosini neveztű, akiről 1497-ben épült kisebb
apátságot neveztek el. Az apátság
jelentőségét az itt élő és dolgozó
híres festő adta, akit Bernardino de' Rossi hívtak.
Gaggiano főbb nevezetességei
- A Szent Invenzio templom
  
A
templom egy páviai püspökről kapta a nevét.
1573-ban épült közel a Naviglio folyóhoz.
Stílusa barokk. A harang 1606-ban készült. 1630-ban
a milánói pestis járvány idején
csodák csodájára Gaggianot elkerüte a
járvány és ennek emlékére
készült egy oszlop a tetején egy kereszttel.
1757-ben tovább bővítették a templomot két
kápolnával, melyeket Szent Andrásról
és Szent Józsefről neveztek el.
- A Vigano Certosino apátság
- A szent Vito templom
- A Venini Uboldi Palota
Ez
az a hajdan volt palota mára egy hatalmas épület
szemben a Naviglio folyóval, megőrizve eredeti "U"
alakját.
A Stampa Aloardi Palota avagy a Marino Villa
Jelenlegi stílusát tekintve barokk. Első tulajdonosa
Stefano Stampa volt, majd 1500-ban Tommaso Marinohoz került a
gazdag bankárhoz, aki a szóbeszédek szerint itt
gyilkolta meg gyönyörű feleségét.
Érdekessége még a formája, mely szinten "U"
alakú. Mint a már említett Venini Uboldi Palota. A
Marino Villából egy széles sugárút
vezet végig a Naviglio folyóig.
A Donato del Conte Majorság
Kultúrális események
- Pünkösd vasárnap: Gaggiano védőszentjének az ünnepe
- Május utolsó vasárnapja: Bonirola védőszentjének az ünnepe
- Június harmadik vasárnapja: San Vito védőszentjének az ünnepe
- Szeptember második vasárnapja: a szőlő ünnepe
- Október: A mezőgazdaság ünnepe
|
|
Bourg Saint Andeol
1998 óta tart a francia várossal a kapcsolat.
Bourg Saint Andéol (Franciaország, Ardeche megye)
Bourg
Saint Andéol a Dél-franciaországi Ardeche
megyében található, az A7-es
autópálya közvetlen közelében, 180
kilométerre délre Lyon-tól és 155
kilométerre északra Marseille-től.
A város a Rhône folyó jobb partján fekszik. 7.800 lakosa van, területe: 43,74 km2.
Albertirsa és Bourg Saint Andéol 1998-ban léptek
testvérvárosi kapcsolatba. Ez a kapcsolat jelenleg
legfőképpen kulturális, baráti és hivatalos
találkozókra korlátozódik.
Bourg Saint Andéol rövid története:
A város első ismert elnevezése (Bergolata) kelta eredetű.
Római hatásra i.e. az I. század vége
felé ez a név átalakul �Bergus� majd
�Burgum�-má. A jelenlegi Bourg Saint Andéol
elnevezés a XV. Századból ered, emléket
állítva Szent Andrásnak, aki a II. század
végén ezen a területen térített, majd
Bourg Saint Andéol-ban végezték ki. Az 1944-es
amerikai bombázások idején a város
1/3-át lebombázták majd nagy részét
újraépítették.
Nevezetesebb emlékművek a városban :
- Mithra Isten sziklába vésett féldomborműve
- Szent
András templom XII. század (a templomban
találhatók Szent András maradványai egy
ókeresztény szarkofágban)
- Szent Polycarpe kápolna (IX. század)
- Nicolay szálloda tornya (1450)
- Viviers-i püspökök palotája (XVI. század)
- Különleges szállodák (XVIII század)
- Mosókád a Tournes-i forrásnál
- 15 egyéb történelmi emlékmű
Testvérvárosai :
Monschau (Németország) 1975
Albertirsa (Magyarország) 1998
Gaggiano (Olaszország) 2002
Hivatalos honlap : http ://www.tourisme-bourg-saint-andeol.fr/
Ismertető francia nyelven képekkel: http://bourgsaintandeol.free.fr/360fix/PLAN%20DE%20BOURG.htm |
Egyéb információk:
A megye melyben Bourg Saint Andéol található egy
folyóról kapta a nevét. Az Ardeche folyó
káprázatos környezete valósággal
lenyűgözi az arra járókat. Kristálytiszta
vize és az általa kínált
kikapcsolódási sportolási lehetőségek
vonzák a turistákat szerte
európából. A folyó nagy része egy
kanyonban húzódik, melyben számos
látogatható barlang található.
Ezen kívül kajakozni, kenuzni, vitorlázni,
fürdeni, hegyetmászni, túrázni, lovagolni,
horgászni, hőlégballonozni is lehet.
A város közelében található
érdekességek közül néhány :
krokodilfarm, szabadtéri repülőgépmúzeum,
ko-kart, Avignon a pápák városa,
borospincék (borkostolók), levendula múzeum,
nugát múzeum, stb. |
 |
|
Malacky
-
2000 óta tart a szoros kapcsolat. Pozsonytól
északra található szlovák várossal.
Kapcsolataink elsősorban a gyermek-és ifjúsági
munkában, a kultúra és a sport
területén fejlődnek. Az utóbbi időben
mindinkább előtérbe kerülnek a
környezetvédelmi együttműködés
lehetőségei is.
MALACKY
Fekvése
Szlovákia, Pozsonytól 36 km-re északra.
Nevének eredete:Neve a magyar malac főnévből ered, ugyanis helyén egykor a Pálffy-uradalom sertéstelepe állt.
Története:
A
település még birtokként 1206-ban II.
András oklevelében szerepel először, amikor a
király a hozzá a harcokban hű embereinek birtokokat
adományoz ezen a területen. Még ugyanebben az
évben a Csütörtökhely uradalmához
tartozó területen birtokot adományoz a
Hont-Pázmány nembeli Sándornak. Detreko
várának felépülése után a
város területe a váruradalom része lett.
Birtokosai a Serédy, a Salm, a Fugger és Balassa
családok voltak. A Ballassák a vadászatra
kiválóan alkalmas mocsarakból kiemelkedő
száraz területen vadászkastélyt kezdtek
építeni. 1573-ban a kastély körül
kialakult település már oppidium rangot és
vásártartási jogot kapott.
1577 -ben kapta a ma is használatos címerét. 
A
település plébániáját és
iskoláját 1596-ban alapították. 1600-ban
felépült a templom, melyhez 1672-ben
építettek tornyot. A 17. században kihalt a
Balassa család és a detrekoi uradalmat a Pálffy
család szerezte meg, akik ezután 300 évig voltak a
birtokosai. A Balassák várkastélyába
1652-ben a ferencesek kolostort építettek. Erre az
időszakra esik a korábban evangélikus
település rekatolizációja. Az újannan
alapított kolostorhoz 1653-ban a Pálffyak nagy templomot
építtettek. Ezután ide temetkeztek a család
tagjai, akik közül sokan kiemelkedő szerepet
játszottak az ország történelmében. A
század közepén felépült a
nagyméretű Pálfy-kastély, mely a legutóbbi
időkig kórházként működött. 1771-ben
Malacka bekapcsolódott a postai forgalomba, itt
épült meg a Pozsonyt Prágával
összekötő postaút egyik állomása. A
Pozsonyt Szakolcával összekötő vasútvonal 1891
-ben épült meg. A város oktatásügye is
fejlődésnek indult. Itt működött a ferencesek
felsőiskolája, ahol többek közt
filozófiát is oktattak. 1889-ben
megalapították a vincés nővérek
lánynevelő intézetét.
A kolostortemplom
Vályi András szerint "MALACZKA". Tót mező
Város Posony Várm. földes Ura G. Pálfy
Uraság, lakosai katolikusok, fekszik térhelyen,
Postája is van, 3 nyomásbéli földgye
jó, réttyei hasznosak, bora nints, két
pusztája, 's erdője van, malina vize nedvesíti, piatza N.
Lévándon, és helyben is." [1]
Fényes Elek szerint "Malaczka", tót-német m.
város, Poson vmegyében, a holicsi posta- és
országutban, Posontól 5 mfd. Számlál 2327
kath., 97 zsidó lak. Ékességére
szolgál a kath. paroch. templom, az uraság roppant
várkastélya, mellyben 350 ablakok
számláltatnak; az ezt környékező 106 holdat
elfoglaló felséges angolkert csinosan elrendelt
szakaszaival, csavargós utaival, s egy pompás
hársfa fasorral; a postahivatal; a francziskánusok
monostora és temploma, melly alatt szemlélhetni a
Pálffy csal. temetkező helyét. Határa
tágas, részint róna homokos, részint
dombos, sok rozsot, kendert, árpát terem. Erdeje nagy;
legelője, rétje bőven, van pálinka-háza, az
uraságnak szép majorsága, tehenészete,
nemesített juhtenyésztése,
vendégfogadója, népes
országos-vásárai. F. u. Pálffy. Van
saját postahivatala. " [2]
1910-ben 5136 lakosából 3849 szlovák, 631
német és 530 magyar volt. A trianoni
békeszerződésig Pozsony vármegye Malackai
járásához tartozott. 1919-ben
megalapították a városi, majd 1927-ben a ferences
gimnáziumot is, mely 1931-ben új épületbe
költözött.
A Foutca részlete
Nevezetességei
- A várkastély tornyai és falai részben még állnak.
- Az
1644-ben épült Pálffy-kastély ma
kórház, 1820-ban klasszicista stílusban
átépítették.
- Ferences
templomban Rómából hozott eredeti kövekből
épített szent lépcső található,
amelyet kettős folyosóval építették a
templom szerkezetébe. A lépcső zarándokhely.
- A
Szeplőtelen Szuz tiszteletére szentelt római katolikus
templom 1653-ban épült. Sírboltjában a
Pálffy család tagjai nyugszanak.
- A Szent Anna kápolna 1880-ban épült.
Híres emberek
- Itt született 1883. július 1-jén Friedrich István miniszterelnök.
Testvérvárosai
 Szarvas, Magyarország ( 2000)  Albertirsa, Magyarország ( 2000)
|
|
Szilágysomlyó
Testvérvárosi
kapcsolatunkat megalapozó megállapodás 2004.
szeptember 25-én Szilágysomlyón köttetett meg.
Szilágysomlyó: (románul) Şimleu Silvaniei, németül (Schomlenmarkt): város a mai Románia területén, Szilágy megyében helyezkedik el.
Fekvése:
Szatmárnémetitől 74 km-re délre, Zilahtól
25 km-re északnyugatra fekszik, Bükk, Pusztacsehi és
Somlyócsehi tartozik hozzá. A helységet
kettészeli a Kraszna folyó.
Nevének eredete:
Neve szláv eredetű; a szótő, šuma
“zaj”, illetve egyes szláv nyelvekben
“erdő”.
P. Szathmári Károly azt írja: «A
somló lassan omladozó hegyet jelent hazánkban
mindenütt».
Története:
Területén ókorból származó
Szilágysomlyói kincs néven ismert
leletegyüttest találtak. 1251-ben Vathasomlyova
néven említik először. A Báthory
család ősi fészke (1351 óta), ősi váruk,
Somlyóvár a Magura-hegyen állott. A várat
Miklós erdélyi vajda építtette a 14.
század elején, melyről 1319-ben tesznek először
említést. A városban épített
várkastély elkészültével ezt a
várat elhagyták, azóta romos állapotban
van. A Báthory-kastély 1592-ben épült.
1600-ban Basta ostrommal foglalta el Báthory Zsigmondtól.
1703-ban a kurucok foglalták el. Kerítőfala romos, de az
emeletes épület épen áll. A
közepén román függetlenségi
emlékmű áll. 1910-ben 6885 lakosából 6030
magyar, 759 pedig román volt. A trianoni
békeszerződésig és 1940-1944-ben Szilágy
vármegye szilágysomlyói
járásának székhelye volt. 1992-ben
társközségeivel együtt 17 642
lakosából, 11 472 román, 4894 magyar, 1177
roma és 24 német volt.
Látnivalók:
Somlyóvár romjai a Magura-hegyen.
Báthory-kastély (16. század).
Római katolikus templomot 1532-ben Báthory István
erdélyi fejedelem építtette, mellszobra a
templomkertben áll.
A kazettás mennyezetű református templom
Híres emberek:
Itt született Báthori Kristóf erdélyi vajda 1530-ban.
Itt született Báthory István lengyel király,
erdélyi fejedelem 1533. szeptember 27-én.
Itt született P. Szathmáry Károly író,
tanár (1830. júl. 24. – Budapest, 1891. jan. 14.)
Itt született báró Bánffy György
zeneszerző, író, politikus (sz.: 1853. – elhunyt:
1889. március 31. Bécs, Ausztria), aki a kiegyezés
korának, a nemzeti öntudatra ébredés nagy
korszakának egyik első zeneszerzője volt. Legismertebb
dalát a kies fekvésű Szilágysomlyó
lábánál futó Kraszna-vize partjának
viruló virágszőnyege ihlette, és a "Kék
nefelejcs" dalát milliók ismerik, éneklik, vagy
dúdolják ma is.
Itt született 1882. október 30-án Bölöni
György, író, újságíró,
Ady Endre életrajzírója.(† 1959)
Itt született 1912-ben Msgr.dr. Hosszú László
nagyváradi római katolikus
vikárius-ordinárius, messzesmenti c.apát, volt
biharpüspöki plébános.(+1983)
Testvérvárosai:
- Szarvas, Magyarország
- Nyírbátor, Magyarország
- Albertirsa, Magyarország
|
városunK ünnepei
Albertirsa Város 2008. évi tervezett kulturális és sport eseményei
| 01.22. |
A
Magyar Kultúra napja alkalmából felolvasó
est a Márai Sándor Városi Könyvtárban |
| 01.25. |
A Magyar Kultúra napja alkalmából
„Fotó kiállítás” a Móra
Ferenc Művelődési Házban „Havasi
gyopár” c. felnőtt színházi előadás a
Móra Ferenc Művelődési Házban |
| 02.22. |
„Ying & Yang” c. táncjáték a Móra Ferenc Művelődési Házban |
| 03.03. |
A kölyökolvashow folytatása (több hétig
tartó vetélkedő) a Gyermekkönyvtárban |
| 03.15. |
Városi ünnepség a Szoborkertben, vendég művészekkel |
| 03.28. |
„Legyek Ura” c. felnőtt színházi előadás a Móra Ferenc Művelődési Házban |
| 04.11. |
Szavalóverseny a Gyermekkönyvtárban |
| 04.12. |
Óvodás
sportnap (Helyszín: Alberti Evangélikus Ált.
Iskola tornaterme, főszervező: Napsugár Óvoda) |
| 04.20. |
A helsinki Herannaisnuorten Kuoro lesz a vendége az Irasi Evangélikus Gyülekezetnek |
| 04.27. |
Tessedik Félmaratoni Futóverseny |
| 04.28-30. |
Tessedik napok (Malacky, Szarvas, Albertirsa) |
| 05.09. |
Madarak és fák napi vetélkedő a Gyermekkönyvtárban |
| 05.11. |
Dolina Teljesítménytúra (10, 20 és 50 km-es távon) |
| 05.31. |
Városi Gyermeknap a POLKA szervezésében, az Erzsébet téren |
| 06.06. |
Irodalmi est a Márai Sándor Városi Könyvtárban |
| 06.09. |
Városi úszóverseny |
| 06.09-15. |
Ünnepi Könyvhét a Márai Sándor Városi Könyvtárban |
| 06.21. |
Daloskör
évadzáró hangversenye X. Szent Iván
Éji Tűzgyújtás az Erzsébet téren |
| 08.19. |
40 éves a könyvtár |
| 09.05. |
40
éves emlékkiállítás (40 esztendeje
rendeztek Albertirsán első ízben
képzőművészeti kiállítást) a
Művelődési Házban |
| 09.11. |
Szendrő
Szabolcs hegymászó
élménybeszámolója a Márai
Sándor Városi Könyvtárban |
| 09.29-10.03. |
Egészség- és sport hét |
| 10.03. |
Eü. dolgozók napja (Politzer díj átadása) |
| 10.23. |
Nemzeti ünnep a Kopjafánál, vendég művészekkel |
| 10.26. |
Reformációi orgonazenés áhítat az Irsai Evangélikus Templomban |
| 11.04. |
Nemzeti gyásznap – megemlékezés, mécses gyújtás a Kopjafánál |
| 11.10. |
Irodalmi est a Márai Sándor Városi Könyvtárban |
| 11.22. |
Brankovics
Éva festőművész kiállításának
megnyitója a Művelődési Házban |
| 11.30. |
A
csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum
ének- és zenekarának műsora a Móra Ferenc
Művelődési Házban |
| 12.13. |
Luca napi vásár az Erzsébet téren, POLKA-Mikulással |
| 12.19. |
Karácsonyi
hangverseny a Katolikus Templomban, a Daloskör és a
Művészeti Iskola fúvószenekarának
közreműködésével |
| 12.27. |
A
Gerje-Party Fúvósegylet zenekarának év
végi hangversenye a Móra Ferenc Művelődési
Házban |
|
